Gelence - Pap Gábor leírása

Templom: 

Brassó közelsége nyomja rá a bélyegét a gelencei festett mennyezettáblák formavilágára. A kárpátmedencei mennyezetek túlnyomó többségétől eltérően itt előfordul motívum-ismétlődés. Merev formák, szálkás körvonalrajz, a figurális részletek emblematikus megformálása – mindez ugyancsak szász befolyásra vall. Ugyanakkor a rendkívül érdekes, máshol elő nem forduló részletmegoldások arra figyelmeztetnek, hogy a képírási jelleg minden formalizálódás ellenére is megőrződött az ábraanyagban. Példának a máshol is meglehetős gyakorisággal előforduló „Bűnbeesés” jelenetet vehetjük. Itt Éva oldalán, a nőalak derekától lefelé hurkos farkú kígyót látunk (a téli napforduló tipikus jelzőállata ez a hazai festett kazettás mennyezeteken), míg a fa túloldalán Ádám keze és a belőle lefelé-hátrafelé csapódó növényi elem együttesen a nyári napforduló ugyancsak tipikusnak mondható jelét írja le. A hurkolódó testű kígyó, kutyfejjel és tükörszimmetrikus elrendezésben duplázva egy másik kazettán is megjelenik. Mellette hasonló elrendezésben egymásnak háttal álló két szarvast látunk. A két tábla így, egymás mellett akár az Advent képjelének is tekinthető, hiszen a kárpátmedencei kazettás mennyezetek képírási gyakorlatában a szarvas egyik alakváltozata a december 6-ától 21-éig tartó időszak megidézőjeként jelenik meg, a hurkos alakzat pedig Karácsony havának szokványos jelölőjeként értelmezhető az adott összefüggésben. A túloldali, nyári napfordulós időegység is tovább részleteződik a gelencei mennyezeten. Ezúttal az ún. Rák-hónap középső tíz napja idéződik meg az Egyszarvú alakjával, amelynek jellegzetes ívelődésű farokvonulata már a rá következő Oroszlán-hónapba vezet át bennünket. A szomszédos kazetta most is az évkör túlsó oldalát, a Bak havát idézi, a keleti Állatövben szokásos Bárány-jellel. A zászló azonban ezúttal is átvezet a következő – az Oroszlánnal szemközti – Vízöntő-hónapba, mint annak szokványos képjele. A többi, máshol is alkalmazott figurális kompozíció, például a Keresztrefeszítés vagy a „Vir dolorum” („Fájdalmak embere”) jelenet akkor árulja el különleges képi mondandóját, ha egymással összefüggésben elemezzük őket. Így derül ki, hogy a Bűnbeesés fájának a Golgota-jelenetben a keresztfa felel meg, amely körül megfordulnak a szerepek. Ádám helyére a Szűzanya kerül, Éva helyébe János apostol. A két, üdvtörténeti szempontból kitüntetett szerepű jelenet között pedig a szenvedő Krisztus ülő alakja teremt kapcsolatot.