Maksa - Pap Gábor leírása

Templom: 

Ennek a mennyezetnek a sorsa példaértékűnek tekinthető. A leszerelt képtáblák 1893-tól az Iparművészeti Múzeumban őrződnek, hol kiállítási, hol raktári környezetben. A legutóbbi időben azonban a maksai gyülekezet úgy döntött, hogy hiteles másolatot készíttet a mennyezetről, és azt újra felszereli eredeti helyszínén. És megtörtént a csoda: ma újra ott pompáznak a szebbnél-szebb ábrák a maksai menny(ezet)en. Az eredeti kazettarendszer legközelebbi rokonait egyébként a szacsvai és a kézdimartonfalvi mennyezeten tanulmányozhatjuk. Mindhárom helyszínen megtalálható a koronás oszlopot közrefogó oroszlánpár, és mindhárom ábrarendszer közös értelmezője a nyolcágú Esthajnalcsillag, más néven a Vénusz bolygó. A maksai mennyezet különösen két fontos mozzanatot segít tisztáznunk a Vénusz kozmikus, illetve üdvtörténeti nagyságrendű szerepével kapcsolatban. Az egyik felismerés így szól: maga a nyolcágú mozgásdiagram végső soron a „kiteljesedett fény” négyszirmú virágképletének a továbbragozódása. Így a magyar nyelvterületen „Fényes csillagnak” nevezett bolygó mindenképpen érdemes erre a nevére, hiszen magából az ősfényből közvetíti az életet a földi értelemben vett „világ-virágba”. A másik felismerés abból adódik, hogy a Vénusz földiesebb, érzékibb megjelenési formájának az otthonát, a Bika téridő-egységét a maksai mennyezet festője úgy idézi elénk, hogy világossá véljék: ez a tulajdonságrendszer a „dinnye”-képlet kibontása, továbbragozása révén jön létre. Márpedig a „dinnye” a két-összetevőjű manicheista világmodellnek az egyik, a világműködés héjszerkezetét biztosító tagjaként szerepel ennek az előreformációs vallási vonulatnak a motívumkészletében. A másik, vele egyenrangú gyümölcs-jelkép ilyenkor a szőlő, amely a magerő képviseletét vállalja a világ rendeltetésszerű működésének menetében. Nálunk, a kárpátmedencei festett kazettás mennyezetek motívumkincsében szembetűnően nagy szerepet játszik ez a gyümölcs-páros. A „szőlő” szerepköre a Vénusz bolygó működési terepén értelemszerűen háttérbe szorul ugyan, de utalást kapunk azért itt is rá a „bogyó-csoportozatot” felvonultató kazettán. Ugyanakkor viszont - Szacsvához és Kézdimartonfalvához hasonlóan - különösen láttató módon idéződik meg a szülés mozzanata az evilági (virág-) környezetben. De az is félreérthetetlenül jelződik, hogy a Halak-Szűz (sellő) tengely, amely Jézus születése óta meghatározó módon érvényesíti a maga szűzesítő-halálosztó szerepét a földi életben – ezért is nevezzük „halál-tengelynek” - túlontúl zárt rendszert képez a fénymag körül, amelyből az nem tud kitörni a maga erejéből, csakis az ingyen kegyelem közbejöttével, annak segítségével.